2.

Miért olyan furcsa?

Azon gondolkodom vajon mi lehet a mai nap tanulsàga...igaz még nincs is vége de teljesen mindegy, ugyis minden napom ugyanugy telik.

A porbol felküszködve probàlok valami figyelmet szerezni, màsok üres tekintetéböl.S ha megvan nem szivesen engedem el.A baj persze csak ott van, hogy semmilyen figyelmet nem kapok.Valamit kapok, na meg persze az iskola, a jövö stb..de ràm ki figyel? Vagy arra amit akarok?

Ha még a tenger mélyén vagyok, vagy teljesen magamba temetkezem, vagy szeretnék kiuszni, nem zuhanni szeretnék hanem lebegni, nem elfutni hanem elrepülni.

Olykor csak lefekszek az àgyra és az ablakon keresztül bàmulom az eget,azt az eget ami mindenhonnan ugyanolyan.Azon tünödök mi lenne ha becsuknàm a szemem és mire kinyitnàm màr nem is ott lennék ahol vagyok..valahol repülnék és érezném ahogy a széllel szàllok...Ilyenkor sokàig tartom csukva a szemem, reményt adva annak, hogy ez tényleg lehetséges, egy kicsit tényleg elhiszem, mégis féltve nyitom ki a szemem, és làtom hogy ugyanott vagyok.

Szörnyü csalodàs ér, pedig a tàrgyakat màr ismerem, az embereket màr làttam,nem lenne mitöl félnem.

Furcsa hogy a tàrgyakat ismerem és az embereket làtom..forditva kéne lennie.De nem akarom kinyitni a szemem, és körülnézni.a tenger aljàn tul mocskos a viz, ha belemegy valami kosz, az csak fàjni fog.

Tehàt a sötétben tapogatozok inkàbb és megprobàlom felismerni, mi az ami bànt engem, és mi az ami megvéd.

Ha nem sikerül valami, sosem a fentieket bàntom, nehogy elkövessem a hibàt hgy csak magamra gondolok, holott mindennek meg van az oka, ehelyett csak elhitetem magammal, hogy teljesen önzetlen vagyok és nem követelek, csak kérek, kérni màr pedig nem bün..max nem kapom meg.Vàrom tölük hogy kiszabaditsanak, vagy legalàbb ne hagyjanak egyedül..de valamit rosszul csinàlhatok, de nem adom fel..ez az egyetlen olyan dolog amt nem adok fel....kérni màstol a segitséget, az persze mindig megy.

Tehàt fogalmam sincs hogy Csodaorszàgba csöppentem e, vagy csak a szemem kéne kinytnom, és akkor talàn nem lenne minden olyan furcsa, ha nem néznék ferdén mindenre, vagy ha csak akarnàm meglàtni öket.De nem akarom.